Fórum
| Tisztelt Rácz Tibor! Az út szolgalom alapvetően arra a célra szolgál, hogy egy közterületi megközelítéssel nem rendelkező földrészlet (telek) tulajdonosa más telkén keresztül be tudjon jutni a sajátjára. Ez a telekrész is a szolgalmat adó telekhez tartozik, tehát ennek a teleknek a tulajdonosa is használhatja, csak korlátozott mértékben, azaz úgy, hogy a szolgalmi jog gyakorlóját az átjárásban nem akadályozhatja. Útként minden további nélkül, az nem zavarja a szolgalmi jogot, de parkolni nem lehet, mert ez már akadályt képez. A lényeg, hogy a mindenkori zavartalan bejutást biztosítsa a szolgalmat adó. Alapvető kérdés, hogy a szolgalom alapításakor a szerződésben mit írtak le. Ha abban szerepel az, hogy ezt a területet elkerítheti, akkor ez is lehetséges, de ha nem, akkor más telkén lévő terület elkerítésére nincs lehetőség. Üdvözlettel:Mészáros Tibor |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2010. július 19., Időpont: 11:41 |
| Tisztelt Szakértők! Szolgalmi út problémám van. A telket, amelyen tulajdonostársaimmal birtoklok szolgalmi jog terhel, ezen közelíthető meg a szomszédos telek. Minthogy az általam használt telekrész fekvése nem utcai, szeretném a szolgalmi joggal terhelt sávot felhasználni. Ki tudja miért és milyen alapon, a szolgalmi jog jogosultja lekerítette a szolgalmi sávot és azt kizárólagosan használja. Milyen módon lehet a szolgalmi út általam (és szükség szerint tulajdonostársaim által is) használni? Elbontatható-e a kerítés? Köszönöm válaszukat előre is! |
Név: Rácz Tibor | Dátum: 2010. július 12., Időpont: 0:16 |
| Tisztelt Mezei Lászlóné! Bár nincs jogi végzettségem, a felvetett kérdésére az alábbi választ tudom adni. Ingatlan közös tulajdonának használati rendjét a társtulajdonosok jogosultak szabályozni, a tulajdoni hányadok figyelembe vételével, és egymás jogos érdekeinek tiszteletben tartásával. A használati rend kialakításához nincs szükség hatsági engedélyre, vagy jóváhagyásra. Amennyiben a társtulajdonosok valamelyike sérelmesnek tartja a többiek által kialakított használati rendet, a használati rend megállapítása bíróságtól keresettel kérhető. A bíróság által jogerősen megállapított használati rend kialakítását valamennyi tulajdonostárs tűrni köteles. Üdvözlettel: Dr. Forgács Zoltán |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2010. június 2., Időpont: 10:47 |
| Tisztelt Dr.Forgács Zoltán! jogi segitségre van szükségem.Egy 4 lakásos nem társasház(nincs alapitó okirat)egyik lakás tulajdonosa vagyok.Az épülethez tartozó földterület osztatlan közös tulajdon,amit a tulajdonosok kimértek maguk közt 4 részre és mindenki a saját részét tartja karban és műveli(kert,gyümölcsös).Én elszeretném keriteni a részem,de a közvetlen kertszomszédom nem egyezik bele,mert az én részemen jár át az ő területére.mit lehet tenni? tisztelettel:mezei lászloné csicsi33@citromil.hu |
Név: mezei lászlóné | Dátum: 2010. május 28., Időpont: 14:4 |
| Tisztelt Gáll Mihály! A fenti információk alapján csak általánosságban tudok a kérdésekre válaszolni. A fő szabály szerint a telekhatárokra vonatkozóan a mindenkor hatályos ingatlan-nyilvántartási térkép az irányadó. Az ingatlan-nyilvántartási térkép bejegyzésre alkalmas okirat, változási vázrajz és telekalakítási engedély alapján módosítható. Ez nem jogorvoslati eljárás! A változási vázrajz készítése során a hatósági, jogszabályi korlátozások keretei között a felek akarata figyelembe vehető. Kivételt képeznek az 1996. évi LXXVI. tv. 11. § (7) bekezdésének hatálya alá tartozó felmérési, térképezési és területszámítási hibák, melyek földhivatali közigazgatási eljárásban javíthatók. Ha a telekhatárt korábban jogerős bírósági ítélet - igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján - állapította meg,attól később eltérni nem lehet. Ha a korábbi telekalakítás nem vette figyelembe a terepi viszonyokat (terasz, garázs stb.), akkor azon csak újabb telekalakítással lehet változtatni. Ha a korábbi telekalakítás földmérési szempontból hibás volt,és azt a földhivatal ennek ellenére záradékolta, akkor azt szintén közigazgatási eljárásban lehet kijavítani. Ha időközben új térkép került ingatlan-nyilvántartási forgalomba, akkor az jogszerűen nem térhet el a korábban hatályos jogi állapottól. Üdvözlettel: Dr. Forgács Zoltán forgacs.zoltan@fomi.hu |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2010. május 6., Időpont: 11:8 |
| Tisztelt Dr Forgács Zoltán úr! Az lenne a kérdésem, hogy van e arra jogorvoslat, hogy a 2008-ban kiméet telek egy pontját a földhívatal által módosíttassam, mert a két kimérési pont közötti 10 méter egyenes metszi a teraszo, és a kiemeltgarázsfeljáróm sarkát. Ez a terület átkerült a szomszéd tulajdonába , annak ellenére, hogy ezt 1985 óta én bírtokoltam. 2001-ben lett megoszta a telek két egyenlő részre. A földmérő mérnökök szerintem helytelenül aaz éppület falától mérték. Ha 1,3 méterrel előrébb mérik akkor nem keresztezi a teraszt, meg a garázsfeljárót. 2008-ban ezt a kimérést hagyta helyben az igazságügyi szakértő, sőt én is. Ez azért történt mert nem tájékoztattak, hogy honnan mérték, és mivel léseres müszerrel mértek ezt laikus nem tadja megállapítani. Azt szeretném kérni öntől, ha van olyan e-mail címe amire fényképet, rajzott lehet küldeni írja meg. Tisztelettel: Gáll Mihály |
Név: Gáll Mihály | Dátum: 2010. május 6., Időpont: 10:16 |
| Tisztelt Szekér Imre Tibor! Erre a konkrét kérdésére nehéz pontos választ adni. Az egyik lehetőség, hogy keres a környéken egy termőföld értékbecsléssel foglalkozó céget vagy vállalkozót, a másik pedig, hogy egyszerűen meghirdeti eladásra a földet. Amennyit maximum kínálnak érte, annyit ér. Üdvözlettel: |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2010. április 28., Időpont: 14:59 |
| Tisztel Fórumozók! Érdeklődni szeretnék, hogy Mezőfalván 1 ha 7871 m területü, 45,14 AK értékű szántóföld milyen értéket képvisel 2010-ben ? Üdvözlettel és Köszönettel: Szekér Imre Tibor |
Név: Szekér Imre Tibor | Dátum: 2010. április 27., Időpont: 14:25 |
| T. Dányi Attila! A szomszédos ingatlan tetőszéle, amennyiben ereszcsatornával el van látva és a csapadékvizet visszavezeti a saját telekre, 50 cm mértékben belóghat az ingatlan légterébe. Helyesebben ilyen építés engedélyezhető. Esetleges magassági korlátozás a helyi építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Természetesen ez a lehetőség engedéllyel épített, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező építményekre vonatkozik. Ha jogellenesen történt az építés, birtokvédelmi eljárás kezdeményezhető a helyi önkormányzat jegyzőjénél, vagy polgári kereset az illetékes bíróságnál. A zártkerti ingatlanok kerítésének építésére külön jogszabály nincs. Általános szabály, hogy a kerítést úgy kell elhelyezni, hogy az teljes terjedelmével, a felszín alatt és a felszín felett egyaránt a saját tulajdonú telken helyezkedjen el. Kapu a közterületre, kifelé nem nyílhat. Másik fontos szabály, hogy a felszíni vizek elvezetését is a saját telken kell megoldani. Amennyiben az ingatlan alakja közel áll a szabályos négyszöghöz, akkor a közterület felőli, és a jobboldali oldalhatáron teljes hosszában, a hátsó határon fele hosszban szokásos a kerítést megépíteni. Természetesen ez nem kötelező. Nem jogellenes ha valaki a baloldalt és a teljes hátsó határt is saját maga keríti be. A fenti szabály nem alkalmazható, ha a telek alakja geometriai értelemben szabálytalan, és nem egyértelmű a jobb és bal oldal, illetve a hátsó határ meghatározása (például saroktelek, két utcára nyíló telek, sok törsépontú határvonal (ötszög, hatszög stb.) esetén.. Üdvözlettel:Dr. Forgács Zoltán |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2010. április 1., Időpont: 16:0 |
| ÜDVÖZLÖK MINDEN FÓRUMOZÓT! Ilyet eddig még nem csináltam,csak hát a szükség törvényt bont.Örülnék ha valaki tudna nekem tanácsot adni ügyemben. A szomszédom a lakóház fojtatása-ként engedély nélkül felépített,egy zárt tároló helyiséget. Ezzel nem is lenne probléma,ha a tető nem lógna be 1.méter hosszan a telkemre 1.60 cm.magasságban.A lakó házhoz képest stílusában és építészeti szempotból is ronda. MIT TEGYEK??? A másik kérdésem pedig:Hol milyen honlapon vagy Web-címen tudom megnézni,milyen jogszabályok vonatkoznak a zárt kerti ingatlanok körbekerítésére? Előre is megköszönve fáradozásukat,tisztelettel Dányi Attila. |
Név: Dányi Attila | Dátum: 2010. április 1., Időpont: 15:10 |
| Tisztelt Forgács dr! Elnézést, hogy korábban kicsit"pongyolán" fogalmaztam a magassági alapponttal kapcsolatban. (időközben kiderült, hogy erről van szó). Fényképet most nem tudok küldeni, mert tatarozás után, vakolat került rá és most nem látható. Ha, kibontjuk a megfelelő részt, akkor készítek róla fotót és elküldöm Önnek. Köszönöm a válaszát.:))) Szívesen kérnék Öntől további tanácsot, elbirtoklás ügyében is ( bírósági per - szüleim az alperesek). Bár, nem tudom, ez a fórum alkalmas-e, ilyen jellegű problémák megvitatására. Tisztelettel és üdvözlettel: Szabó Tímea |
Név: Szabó Tímea | Dátum: 2010. március 16., Időpont: 19:46 |
| Tisztelt Szabó Tímea! 1. A leírás alapján nem egyértelmű, hogy földmérési jelről van szó. Lehet magassági alappont, vagy vízszintes alappont biztosító megjelölése, de teljesen más rendeltetése (például valamilyen közmű vezeték, vagy csatlakozási hely jelölése) is lehet. Készítsen egy fényképet, és töltse fel, vagy küldje el e-mailben. Lehet, hogy többet is tudok mondani. 2. Légi felvételeket a FÖMI Adat- és térképtári osztályától lehet beszerezni. Erről bővebb információ a FÖMI honlapján található. A légifelvételeken a kerítések vonala nen minden esetben látható. Ez attól is függ, hogy milyen a felvétel fotográfiai minősége, felbontása, milyen a méretaránya, és milyen napszakban készült. Megfelelő méretarány esetén, ha a jó minőségű, nagy felbontású felvétel tiszta, napos időben készült, és nincs a tartalmat kitakaró fedettség, a kerítések vonalát a kerítés oszlopok árnyéka alapján lehet azonosítani. Üdvözlettel:Dr. Forgács Zoltán |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2010. március 2., Időpont: 12:24 |
| Tisztelt Dr. Forgács Zoltán! Kedves Fórumozók! Két kérdésem lenne: 1./ A szüleim házának falába be van építve egy valami, ami a földhivatali nyilvántartásban a következőképpen van jelölve: körben egy x és 4 jegyű szám. Mi ez, és hogyan értelmezhető? 2./ Ha, egy adott területről légifelvétel készül, honnan lehet azt megszerezni, ill. egy ilyen felvételen látszik-e pld. egy kerítés vonala? Üdvözlettel és köszönettel: Szabó Tímea |
Név: Szabó Tímea | Dátum: 2010. február 24., Időpont: 17:21 |
| Tisztelt Forgács Zoltán dr.! Köszönöm a részletes és korrekt választ. Hasznos információkhoz jutottam. Ha, megengedi a későbbiekben keresném néhány kérdéssel. Köszönettel és üdvözlettel: Szabó Tímea |
Név: Szabó Tímea | Dátum: 2010. február 4., Időpont: 18:40 |
| Tisztelt Putics Erika! A termőföldek aranykorona (kataszteri tisztajövedelem) értéke nem pénzbeli értéket jelent, hanem egy adott becslőjáráshoz tartozó, a művelési ágtól, és azon belül a minőségi osztálytól függő minőségi arányszám. A szám-érték a matematikában sem jelent pénzbeni értéket. Az AK értéket a földhivatal hatósági jogkörében állapítja meg a kijelölt mintaterekkel való empirikus összehasonlítás és a vonatkozó fokozattábla alapján. A kataszteri tisztajövedelem érték, mint hatósági nyilvántartási adat az ingatlan-nyilvántartásba is be van jegyezve. Az AK érték természetesen kihat a termőföld piaci értékére, de azzal nem azonos, jó esetben azzal arányos. A piaci érték ezzel szemben az a becsült összeg, amennyiért egy ingatlan (termőföld) az értékelés időpontjában gazdát cserélhetne egy hajlandóságot mutató eladó és egy hajlandóságot mutató vevő között, tisztességes feltételek mellett zajló tranzakció keretében, megfelelő piacra bocsátását követően, amelynek során mindkét fél jól informáltan, körültekintően és kényszer nélkül cselekedett. Tehát amennyiért el lehet adni, illetve amennyit a vevő hajlandó érte adni. A piaci értéket ingatlan szakértő (értékbecslő) tudja szakszerűen megállapítani. Termőföld ingatlanok forgalmi értékének meghatározását olyan értébecslő végezheti, aki megfelelő mezőgazdasági szaktudással is rendelkezik. Szakszerű értékbecslés esetén a reális piaci érték mintegy 10-15 százalékos pontossággal állapítható meg, de a tényleges adásvétel során ettől akár felfelé, akár lefelé nagyobb mértékben eltérő vételer is kialakulhat. Üdvözlettel:Dr. Forgács Zoltán |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2010. február 4., Időpont: 12:4 |
| Tisztelt Szabó Tímea! A kérdéssel kapcsolatos hatályos jogszabályi előírások (szó szerint idézve) a - 17. § (1) A földmérési, illetve térképészeti munkák végzésére jogosult - 16. § (1) A Fttv. 17. §-ának (1) bekezdésében foglalt értesítésnek |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2010. február 4., Időpont: 10:46 |
| Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni Öntől, hogy a föld AK-ban meghatározott értéke alapján hogyan állapítható meg a föld tényleges értéke. Egy agráriumban elismert professzor tanárunk egy előadása során azt említette, hogy az AK érték a föld értékének csupán 20%-át képviseli, ezért is volt akkora biznisz anno a földvásárlás, hiszen az egyszerű parasztember, aki visszakapta földjét, ezzel nem volt tisztában, így a földet felvásárló személy jelentős haszonra tett szert már a megvásárlás pillanatában. A kérdésre visszatérve tehát, ha van egy 30 AK értékű földem ott, ahol 18.000 ft-ot adna a művelést végző mg. szövetkezet, így az ő ajánlata alapján 540.000 ft-ot kapnék az egyébként 2.700.000 ft értékű földemért? Válaszát megköszönve, üdvözlettel, P. ERika |
Név: putics erika | Dátum: 2010. február 4., Időpont: 10:39 |
| Kedves Fórumozók! A következő kérdésem lenne Önökhöz: Amennyiben a szomszéd telek tulajdonosa földmérőt hív magán célból, az én telkem mérésére. Milyen kötelezettségei van a földmérőnek velem szemben..pld. értesítenie kell-e engem, arról, hogy méréseket szeretne folytatni a telkemen...stb. Ill. nekem milyen jogaim vannak? Beengedjem-e, és ha beengedtem mit kell tudnom magáról az egész procedúráról. Tehát, hasznos tudnivalókra lenne szükségem. Üdv: Tímea |
Név: Szabó Tímea | Dátum: 2010. január 31., Időpont: 15:46 |
| Tisztelt Pintér János! Én meg azt nem értem, hogy mi a probléma. Az egyes szakágazatok egymástól függetlenül, de mindenkor a HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN alapján állapítják meg a szakma gyakorlás feltételeit. Ezért az építéstervezési hasonlat sántít. Egyébként az építésztervezők is számítógépes tervezőrendszereket használnak, és nem logarléccel végzik a statikai számításokat sem, mint az ő elődeik, és olyan részletes számításokat KÖTELESEK leadni az engedélyező hatóságnak, amit hagyományos módon egyáltalán nem, vagy tetemes többletmunkával és többletköltséggel tudnának csak produkálni. Ajánlom a kolléga figyelmébe a Mérnöki Kamara KÖTELEZŐ elvárásait. Földmérő őseink mérőlánccal, kitűző rudakkal, jobb esetben szögprizmával, majzikkal, hárfával, logaritmus könyvvel esetleg tekerős számológéppel , stb. dolgoztak. Gondolom a kérdés feltevője is elmosolyogna azon, ha ma egy kolléga ilyen eszközökkel végezné a munkáját. Én inkább azt gondolom, hogy örülni kell a technikai fejlődésnek, annak, hogy korszerű mérőállomásokkal, valós idejű gps technológiával, számítógépes térképszerkesztő rendszerekkel tudunk sokkal pontosabb munkát végezni, sokkal gyorsabban és sokkal kényelmesebben. Az idő pénz, ugyebár. A földmérésre vonatkozóan tudomásul kell venni, hogy a földhivatalok is, nem kis szellemi és anyagi befektetéssel a kor technikai színvonalának megfelelő technológiát vezettek be, és még így is elég sok kritika éri őket a felhasználói oldalról, például adatminőség vonatkozásában. Aki ezen a területen akar - saját akaratából - tevékenykedni, annak lépést kell tartania a fejlődéssel. Természetesen nem kötelező. Én 65 éves fejjel is még mindíg igyekszem befogadni az új dolgokat. A jó pap holtig... Üdvözlettel:Dr. Forgács Zoltán |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2010. január 15., Időpont: 23:7 |
| Nem értem.... Egy építész tervezhet toronyházat papíron. Nincs előírva, hogy ilyen meg olyan digitális formában KÖTELES az elkészült munkát leadni a hivatalba. Ezzel szemben egy földmérő KÖTELES pl. egy 12nm-es "kutyaólról" a vázrajzot digitálisan DXF (+1500 ft) vagy Ibn (ITR 200.000,- +áfa) formában leadni a hivatalba, különben szóba sem állnak vele. Nem értem, hogy 54 éves fejjel miért kell egy földmérőnek 32 éves szakmai múlttal informatikusnak lenni... Üdvözlettel: PJZ |
Név: Pintér János | Dátum: 2010. január 14., Időpont: 21:7 |
| Nem értem.... |
Név: Pintér János | Dátum: 2010. január 14., Időpont: 21:5 |
| Tisztelt Némethy Péter! Az aranykorona értékek szinte községenként mások és mások. Vannak úgynevezett községi mintaterek, amelyekkel össze lehet hasonlítani egy adott terület földértékét. Ezt a földhivatalok mezőgazdászai végzik. Ez alapján kapja meg a besorolását. Ez persze sok esetben nagyon is eltér a terület tényleges értékétől, de pillanatnyilag nincs más. (Volt egy sokkal korszerűbb "100 pontos értékelési rendszer", de ezt a kárpótláskor megsemmisítették és visszaállították az "aranykoronát".) Az adott területre érvényes besorolások (aranykorona értékek) a földhivatalban vannak nyilvántartva. Az értékek hektárra (10 000 m2) vannak megadva, ezek persze értelmetlennek tűnő tört értékek, mert a kerek, eredeti aranykorona értékek 1 holdra voltak számítva, azaz 400*400 öl= 1600 négyszögöl (5765 m2) területre. Ott ezek szép egész számok, 14 Ak/hold = 24,28 AK/ha, de ez területenként más és más lehet, nincs országos érték. Az aranykorona értéket tartalmazza a tulajdonlap. Ha tehát kivált az adott területre egy tulajdoni lapot, akkor azon rajta van, hogy az adott földrészlet ("telek", "parcella") milyen alrészletekből áll, azon belül pedig milyen minőségi osztályok vannak benne, és azoknak mennyi az aranykorona értéke. Pl. Ha az van írva hogy: Sz 6 (szántó művelési ág, 6-os minőségi osztály) aminek a területe 2000 m2 és az aranykorona értéke 4,85 AK, akkor azon a területen a Sz6-os aranykorona értéke 24,28 AK/ha (14 AK/hold) 4,85*10 000/2000=24,28 AK (a számok nem valós értékek, csak példák!) Ha a területen belül egy területrésznek akarja meghatározni az aranykorona értékét, azt arányosítással teheti meg, aszerint, hogy az egyes minőségi osztályokba eső területekből mekkora rész van benne. Ha bonyolult a térképi szerkezet, akkor ezt csak földmérő tudja számítani. Egyszerűbb esetben, próbálkozhat maga is vele. Üdvözlettel:Mészáros Tibor |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. december 9., Időpont: 9:32 |
| Tisztelt Cím! Lenne egy fontos kérdésem, egy területen aranykoronát szeretnék számolni, és sajnos nem tudom az értékeket. Egy térségre vonatkozóan hogyan lehet megszerezni az aranykorona táblázatokat. Esetemben Borsod megye, Igrici településről van szó. Köszönöm a segítségüket előre is! Üdvözlettel: Némethy Péter |
Név: Némethy Péter | Dátum: 2009. december 4., Időpont: 10:14 |
| Mikor lesz már egy új jó rendszer? Mikor felejtjük már el a dat-ot? Mi az oka hogy ennek? |
Név: Némethy Péter | Dátum: 2009. november 16., Időpont: 13:50 |
| Tisztelt Kovács Rita! Az alapkérdés, hogy amikor "elfelezték" a telket, akkor két önálló telek lett-e belőle, külön-külön helyrajzi számmal, vagy csak maguk osztották ketté, ezért jelenleg egy helyrajzi száma van a két teleknek. Az első esetben az elől lévő telek tulajdonosa köteles közterületi megközelítést biztosítani a hátsó teleknek, mivel úgy nem alakulhat ki önálló helyrajzi szám, hogy annak nincs közúti megközelítése. Ha meg már kialakult, akkor köteles bejárási szolgalmat biztosítani (ez bejegyezhető a tulajdonlapra is). Olyan eset nem lehetséges, hogy nem mehet be a telkére szabadon, tetszése szerint, a hátsó tulajdonos. A szolgalom csak akkor szüntethető meg, ha valamilyen módon a teleknek más közterületi megközelítése keletkezik, pl hátul új utat nyitnak. (Nem csak fizikailag, hanem jogilag is) A második esetben a teljes telek közös tulajdonban van, tehát mindkét tulajdonos szabadon használhatja, függetlenül attól, hogy hogyan egyeztek meg szóban. Ha van területhasználati szerződésük, akkor annak megfelelően használhatják a telket, de a bejárást (akár gépkocsival is) akkor sem tagadhatja meg a hátsótól. Összefoglalva: Minden esetben köteles a bejárást biztosítani a hátsó telekre vagy telekrészre. Annak semmi jelentősége, hogy valaha létezett ott egy út amin jártak, ha az jogilag nem közterület. Feltehetően a bíróság is hasonlóan fogja megítélni a helyzetett, ezért nem javaslom a pert. A telek közúti megközelítése alapfeltétel, ez - a szokványos használatnak megfelelő mértékben - nem korlátozható, még akkor sem, ha az átjárás az első telek (vagy telekrész) tulajdonosát zavarja. Persze ez nem azt jelenti, hogy akárhol közlekedhet, hanem a telek egy meghatározott sávjában kell biztosítani az átjárást, ahol meg vannak a feltételei a telekre történő szabad bejutásnak. Ez közös megegyezés kérdése, hogy hol. Üdvözlettel:Mészáros Tibor |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. november 11., Időpont: 11:53 |
| Tisztelt Cim ! Telki szolgalmi ügyem van, amelyben kérem a segitséget!. adva volt egy telek, amit valamikori tulajdonosok elfeleztek, Az első fele az enyém 293 n2 méter, a hátsó 989 n2-m. mivel a hátsó telek nincs összekötve közúttal, igy az enyémen keresztül akar közlekedni. az Ő telke hátrafelé kissé lejtes, de alatta valamikor ut volt, habár ez térképen nem találtam jelölve, mégis emlékszem, hogy ott gyerekkoromban sétáltunk. Én felajánlottam , a telekmegosztást, vagy esetleg a telek szélén való szolgalmi jog bejegyzést, semmiféle megoldás nem érdekli, mindenféleképpen rajtam keresztül akar átmenni, az ut kettészelné az amugy is kicsi telket, és igy az enyém használtatatlanná válik. Ráadásul a szomszéd telken semmiféle közmű nem található. Tudomásom szerint az elődeim is csak eltűrték, hogy átmenjenek a telken. A szomszéd telek tulajdonosa aki már meghalt, elmondta, hogy többször voltak már a megoldatlan helyzet miatt biróságon, de pert sohasem nyertek, a telek kicsisége miatt. Sajnos Én ezt nem tudom bizonyitani, Ön tudja, hogy hol tudnám ezeket beszerezni. A mostani tulajdonos művésztelepet akar létesiteni, és ez az embertömeg az Én telkemen keresztül fog közlekedni, zavarva az Én nyugalmamat. Közben fenyeget, hogy jobb ha most beleegyezem a szolgalmi jog helybenhagyására, mert a biróság úgyis az Ő javára fog dönteni, és velem fogja megfizettetni az ezzel járó költségeket. Nem tudom mitévő legyek. Köszönettel: Rita |
Név: Kovács Rita | Dátum: 2009. november 10., Időpont: 16:57 |
| A ITR és DATR közti adatátviteli problémákkal kapcsolatban érdemes elolvasni az ITR honlap bejegyzéseit, mert segíthetnek a problémák megoldásában. |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. november 10., Időpont: 9:32 |
| Tisztelt Szabó Zoltán úr! A FÖMI-nek nem feladata jogszabályok értelmezése, ezért ezen a fórumon sem foglalhat állást jogszabályi kérdésekben. Amennyiben az MVH - mint az AKG programban illetékes hivatal - válasza nem kielégítő, esetleg érdeklődhet még a Magyar Mérnöki Kamaránál is az ügyben. Üdvözlettel: |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. november 10., Időpont: 9:18 |
| Tisztelt Király Tibor Úr! Válaszát köszönöm. A MVH álláspontját ugyan megismertem, de a FÖMI álláspontja is ez? Leginkább az 1996. évi LXXVI. tv 21§ vonatkozásában lennék rá kíváncsi. Némethy Péter: a kapcsolójelek már az első ITR-DAT (DATview) feltöltéskor "elvesztek". DAT (DATR vagy DATview) állományból nyomtatott térképeknél, sűrűbb beépítésnél valóban zavaró a hiányuk. Főleg ha a vonalvastagságok is egyformák. |
Név: Szabó Zoltán | Dátum: 2009. november 6., Időpont: 13:53 |
| A datr -re váltás után a kapott ibn fájlban nincsenek kapcsoló jelek, ez miért van? Meg ez a háttérállományos dolog elég béna. Szerintem ez nem fejlesztés, rosszabb lett. |
Név: Némethy Péter | Dátum: 2009. november 6., Időpont: 13:3 |