Fórum
| Tisztelt Kovács Rita! Az alapkérdés, hogy amikor "elfelezték" a telket, akkor két önálló telek lett-e belőle, külön-külön helyrajzi számmal, vagy csak maguk osztották ketté, ezért jelenleg egy helyrajzi száma van a két teleknek. Az első esetben az elől lévő telek tulajdonosa köteles közterületi megközelítést biztosítani a hátsó teleknek, mivel úgy nem alakulhat ki önálló helyrajzi szám, hogy annak nincs közúti megközelítése. Ha meg már kialakult, akkor köteles bejárási szolgalmat biztosítani (ez bejegyezhető a tulajdonlapra is). Olyan eset nem lehetséges, hogy nem mehet be a telkére szabadon, tetszése szerint, a hátsó tulajdonos. A szolgalom csak akkor szüntethető meg, ha valamilyen módon a teleknek más közterületi megközelítése keletkezik, pl hátul új utat nyitnak. (Nem csak fizikailag, hanem jogilag is) A második esetben a teljes telek közös tulajdonban van, tehát mindkét tulajdonos szabadon használhatja, függetlenül attól, hogy hogyan egyeztek meg szóban. Ha van területhasználati szerződésük, akkor annak megfelelően használhatják a telket, de a bejárást (akár gépkocsival is) akkor sem tagadhatja meg a hátsótól. Összefoglalva: Minden esetben köteles a bejárást biztosítani a hátsó telekre vagy telekrészre. Annak semmi jelentősége, hogy valaha létezett ott egy út amin jártak, ha az jogilag nem közterület. Feltehetően a bíróság is hasonlóan fogja megítélni a helyzetett, ezért nem javaslom a pert. A telek közúti megközelítése alapfeltétel, ez - a szokványos használatnak megfelelő mértékben - nem korlátozható, még akkor sem, ha az átjárás az első telek (vagy telekrész) tulajdonosát zavarja. Persze ez nem azt jelenti, hogy akárhol közlekedhet, hanem a telek egy meghatározott sávjában kell biztosítani az átjárást, ahol meg vannak a feltételei a telekre történő szabad bejutásnak. Ez közös megegyezés kérdése, hogy hol. Üdvözlettel:Mészáros Tibor |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. november 11., Időpont: 11:53 |
| Tisztelt Cim ! Telki szolgalmi ügyem van, amelyben kérem a segitséget!. adva volt egy telek, amit valamikori tulajdonosok elfeleztek, Az első fele az enyém 293 n2 méter, a hátsó 989 n2-m. mivel a hátsó telek nincs összekötve közúttal, igy az enyémen keresztül akar közlekedni. az Ő telke hátrafelé kissé lejtes, de alatta valamikor ut volt, habár ez térképen nem találtam jelölve, mégis emlékszem, hogy ott gyerekkoromban sétáltunk. Én felajánlottam , a telekmegosztást, vagy esetleg a telek szélén való szolgalmi jog bejegyzést, semmiféle megoldás nem érdekli, mindenféleképpen rajtam keresztül akar átmenni, az ut kettészelné az amugy is kicsi telket, és igy az enyém használtatatlanná válik. Ráadásul a szomszéd telken semmiféle közmű nem található. Tudomásom szerint az elődeim is csak eltűrték, hogy átmenjenek a telken. A szomszéd telek tulajdonosa aki már meghalt, elmondta, hogy többször voltak már a megoldatlan helyzet miatt biróságon, de pert sohasem nyertek, a telek kicsisége miatt. Sajnos Én ezt nem tudom bizonyitani, Ön tudja, hogy hol tudnám ezeket beszerezni. A mostani tulajdonos művésztelepet akar létesiteni, és ez az embertömeg az Én telkemen keresztül fog közlekedni, zavarva az Én nyugalmamat. Közben fenyeget, hogy jobb ha most beleegyezem a szolgalmi jog helybenhagyására, mert a biróság úgyis az Ő javára fog dönteni, és velem fogja megfizettetni az ezzel járó költségeket. Nem tudom mitévő legyek. Köszönettel: Rita |
Név: Kovács Rita | Dátum: 2009. november 10., Időpont: 16:57 |
| A ITR és DATR közti adatátviteli problémákkal kapcsolatban érdemes elolvasni az ITR honlap bejegyzéseit, mert segíthetnek a problémák megoldásában. |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. november 10., Időpont: 9:32 |
| Tisztelt Szabó Zoltán úr! A FÖMI-nek nem feladata jogszabályok értelmezése, ezért ezen a fórumon sem foglalhat állást jogszabályi kérdésekben. Amennyiben az MVH - mint az AKG programban illetékes hivatal - válasza nem kielégítő, esetleg érdeklődhet még a Magyar Mérnöki Kamaránál is az ügyben. Üdvözlettel: |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. november 10., Időpont: 9:18 |
| Tisztelt Király Tibor Úr! Válaszát köszönöm. A MVH álláspontját ugyan megismertem, de a FÖMI álláspontja is ez? Leginkább az 1996. évi LXXVI. tv 21§ vonatkozásában lennék rá kíváncsi. Némethy Péter: a kapcsolójelek már az első ITR-DAT (DATview) feltöltéskor "elvesztek". DAT (DATR vagy DATview) állományból nyomtatott térképeknél, sűrűbb beépítésnél valóban zavaró a hiányuk. Főleg ha a vonalvastagságok is egyformák. |
Név: Szabó Zoltán | Dátum: 2009. november 6., Időpont: 13:53 |
| A datr -re váltás után a kapott ibn fájlban nincsenek kapcsoló jelek, ez miért van? Meg ez a háttérállományos dolog elég béna. Szerintem ez nem fejlesztés, rosszabb lett. |
Név: Némethy Péter | Dátum: 2009. november 6., Időpont: 13:3 |
| Tisztelt Szabó Zoltán! Az MVH-tól származó információ szerint az említett méréshez nem kell engedély, bárki lemérheti a területeket, de a megfelelő mérésért a kérelmező a felelős. Amennyiben későbbiekben a nem megfelelő mérésből adódóan kár éri az ügyfelet, azt polgári peres eljárásban érvényesítheti csak a mérést végző felé. A területazonosításról a 60/2009 IH közlemény tartalmaz részleteket, amely elérhető a következő címen: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2103&articleID=14702&ctag=articlelist&iid=1 Az AKG programmal kapcsolatban az MVH honlapján találhat részletes információkat, kérdésekre is válaszolnak: http://esaps.mvh.gov.hu Üdvözlettel: |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. november 4., Időpont: 8:20 |
| Tisztelt Fórumozók és FÖMI! Mivel az MMK GGT fórum egy ideje átalakítás alatt van, az itt lévők véleményét szeretném megtudni: A rövidesen induló AKG programhoz (61/2009. FVM rendelet) kapcsolódó koordináta meghatározási (szerintem földmérési) tevékenységhez szükséges e földmérési jogosultság? Üdvözlettel: Szabó Zoltán |
Név: Szabó Zoltán | Dátum: 2009. november 2., Időpont: 11:28 |
| Tisztelt Horváth Józsefné! Kérdése olyan jogi kérdés, amely megválaszolásához a részletek, szerződések és megállapodások pontos ismerete szükséges. Javaslom, hogy kérdésével forduljon olyan szakemberhez, aki az ügyével kapcsolatos részleteket és az azokhoz kapcsolódó jogszabályokat áttekinti és érdemi választ tud adni a kérdéseire. Az interneten is találhat információkat ingatlanügyi témákban, itt pl választ kaphat ingatlanjogi ügyekben feltett kérdéseire is: http://www.ingatlanjog.hu Üdvözlettel: |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. október 26., Időpont: 15:24 |
| Tisztelt Fórumozók! Választ szeretnék kapni arra a kérdésemre, hogy: 1986-ban bérleti szerződést kötöttem egy tanácsi bértelekre. 1994-ig fizettem a bérleti díjat, ez után nem küldtek csekket. A telket azóta is folyamatosan használom bekerítettem, vizet, villanyt vezettetem rá... 2002-ben rendezni szerettem volna az elmaradt bérleti díjat, esetleg megvásárolni, de az önkormányzat nem tud a telek bérleti szerződéséről, eltűntek a papírjaik az irattárból. Tehát 1994 óta nem jelentkezett a tulajdonos önkormányzat a bérlet díjért, késedelmi kamatért, az én megkeresésemre sem. Szeretném megtudni, hogy van e mód elbirtoklásra? A válaszokat előre is köszönöm: Üdvözlettel: Horváth Józsefné |
Név: Horváth Józsefné | Dátum: 2009. október 26., Időpont: 11:1 |
| Tisztelt Dave Lanno! Az ITR programmal kapcsolatban a Digicart Kft. fejlesztőivel volna érdemes felvennie a kapcsolatot. A cég honlapja itt érhető el. Veres Sándor biztosan tud segíteni ITR ügyekben. Üdvözlettel: |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. október 19., Időpont: 13:6 |
| Arra lennék kíváncsi, hogyan teljeíthető meg a mai energiaárakkal, a rossz anyagi és egészségi állapot mellett a parlagfű elleni védekezés kötelezettsége? Megoldhatatlan a kárpótlási jegyekkel szerzett kicsiny területeknek még a pontos azonosítása. Mennyi energiát és pénzt ér az országnak, ha minden parányi földterületre, minden kis-tulajdonos rendszeresen elvégezné az elvártakat? Nem árt a Földnek többet ezekkel a dolgokkal? Beszélni kéne a kaszálásokkal elpusztított madárfészkekről is. Négy lágerév szenvedései miatti "kárpótlás" eredmény ez a teher, amit apámtól örököltem. Véleményem szerint az állam mulasztásai eleve lehetetlen helyzetet teremtettek. Az ország érdeke, hogy rendezzük ezt a dolgot is, ha van még Magyarország. Gondolom, ez már sok volt (jelzett a belém-vert cenzor). |
Név: Fodor István | Dátum: 2009. október 19., Időpont: 11:48 |
| No én nem ezt akartam közkincsé tenni! A szokásos kereső hiányában próbálkoztam ezzel a "Küldés"-sel. |
Név: Fodor István | Dátum: 2009. október 19., Időpont: 11:12 |
| kaszálás |
Név: Fodor István | Dátum: 2009. október 19., Időpont: 11:5 |
| Tisztelt kollégák! Olyan kérdéssel fordulok önökhöz, hogy az ITR-ünk kezd kicsit meghülyülni. Amikor nyomtatni akarunk rajzot és rákattintunk a nyomtatóbeállításokra, akkor az ablak leugrik a tálcára és hiába is kattintunk rá, újra leugrik. Valakinek volt már ilyen tapasztalata? Mit lehet tenni? Üdv, Lanno |
Név: Dave Lanno | Dátum: 2009. október 16., Időpont: 9:3 |
| Tisztelt Gallai Anett! Osztatlan közös tulajdonban levő tulajdoni illetőségről "lemondani" nem lehet. A tulajdonrész átruházása adásvétel, vagy ajándékozás útján lehetséges, melyet ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződésbe kell foglalni. A lebonyolításhoz egy vevő, vagy megajándékozott, és egy ügyvéd szükséges. Üdvözlettel:Dr. Forgács Zoltán |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. szeptember 2., Időpont: 16:4 |
Tisztelt Fórum!lenne egy olyan kérdésem,hogy osztatlan közös telkem lemondásához két tanú vagy ügyvéd jelenléte szükséges? |
Név: Gallai Anett | Dátum: 2009. augusztus 28., Időpont: 10:20 |
| Tisztelt Papp Vilmos úr! Kérdésével Csornai Gábor központvezetőt érdemes megkeresnie, aki részletes és pontos választ tud adni a témakörben. Üdvözlettel: |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. augusztus 28., Időpont: 8:17 |
| NyugdijasGeodéta -térképész vagyok, Bács-Bodrog v.m. műszaki történelme kutató, értékmentó, publikáló. Szakmai kérdésem: 1.) Melyik szintartományú légifotók felelnének meg : a.)100 150 éves felszin alatti épületek alapjainak szemlélésére, régészeti hely azonosítására. 2.) Melyik hamis szintartományú multispektrális légi fotózási felvétel felelne meg : a.) Felszin alatt 1-3 m.-re lévő mélyfurási termál kút -fej azonosítására. (ezek lezárt vagy eltömedékelt kutak) (némelyből szökik a termálviz a talajba, ezért a 10-20 m. sugarú körben megvátozhat a hőkibocsájtás, vagy fölötte a szántóföldi környezet , erdei környezet, legeői környezet - Egy helszinen a hamis szint kalibrálnánk, azonosítanánk ahol koordinátával pontosan azonositható termál ( üzemen kivüli) kútfej azonosítható és ehhez illesztenénk a hamis szintartományt , ) c.) Mi a más javaslat az ilyen -1-3.-re földfelszin ( külterületek) alatti kútfej azonosítására, Koordináták általában becslők (50%) 100 éves kutakra, fitalabbakra , centiméteres, de a kut takarva van terepszint alatt. Tisztelettel Papp vilmos ny. geodéta, kutató. |
Név: Papp Vilmos István geodéta | Dátum: 2009. augusztus 18., Időpont: 13:55 |
| Tisztelt Koterle István úr ! A levele túl sok adatot nem tartalmaz, így csak azok alapján tudok válaszolni amit megadott. (Az meg nem sok). Amennyiben valóban térképezési hiba történt (volna), akkor ahhoz nem kell bírósági ítélet, ezt a földhivatalnak hivatalból kell kijavítania, és erre meg is van a törvényi felhatalmazása. (persze ha javít, annak is van másodfokú fellebbezési lehetősége, és még bírósági szakasza is lehet adott esetekben). Ha jól veszem ki a leveléből, akkor itt arról van szó, hogy egyszerűen a tulajdoni lapra került téves bejegyzés, miszerint a megosztás utáni egyik telekre is bekerült tulajdonostársanak a másik telek tulajdonosa, azaz a megosztás tulajdonképpen 1/4-ed, 3/4 -ed arányban lett bejegyezve. (Én így olvastam ki a leveléből az ügy lényegét). Ez az eset, ahogy a leveléből kiveszem, valamikor a 70-es években történt. Most itt felmerül bennem a kérdés, hogy miután ez a téves bejegyzés megtörtént, hogyan lehet, hogy ez úgy harmincegynéhány éven keresztül senkinek sem szúrt szemet? Magamból kiindúlva, ha az én telkemre valakit bejegyeznének társtulajdonosnak (elvileg erről határozatot is kell kapnia), akkor az azért néhány éven belül csak feltűnne, és igen élénken tiltakoznék ellene azonmód. Ilyen idő távlatából már nem mindíg lehet követni a folyamatokat, még a földhivatalban sem. A jogszabályok szerint az ingatlannyilvántartás az egyetlen közhiteles nyilvántartás az ingatlantulajdonról. Most pedíg abban a jelzett állapot van bejegyezve, azaz az a közhiteles. Ezt 30 év után, már nagyon nehéz megbolygatni. Esetleg történt időközben már valami akció ebben a tárgyban? Nem írt arról, hogy mi az alperes álláspontja. Tagadja-e az 1/2 - 1/2 megosztást, vagy van valami egyéni verziója? Milyen bizonyítékai vannak Önnek arra, hogy itt valóban téves bejegyzésről van szó? Van esetleg egy korábbi tulajdoni lapja, amin jól van bejegyezve? Mivel indokolta az itéletet, illetve az elutasítást a két nevezett bíróság? Mi volt az igazságügyi szakértői vélemény(ek)ben? Ha valóban tévedésről van szó, akkor a földhivatalnak azt hivatalból ki kell javítania. (Elvben a térképezési hiba javítására nincs határidő megadva). Ez az eljárás ilyen esetben, bár kétlem, hogy itt erről volna szó, ha azt mind a földhivatal, mind két bíróság másként látja. A bíró valóban nem szakember, és többnyire a kirendelt szakértő(k) álláspontja szerint szokott dönteni. De se a szakértő álláspontját, se a bíróság indoklását nem ismerem. Arra a kérdésére, hogy érdemes-e fellebbeznie, csak akkor tudnék javaslatot tenni, ha ismerném a részleteket is. Ha igaza van és azt valóban alá is tudja támasztani, akkor érdemes, de a siker nem garantált. Üdvözlettel:Mészáros Tibor |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2009. március 18., Időpont: 8:11 |
| Üdvözlet! Mi szükséges ahhoz, hogy valaki a szerinte jogos földtulajdont magára írathassa? Hosszú bírósági tárgyalások során, (Miskolci ill sátoraljaújhelyi bíróságok)két egybehangzó független igazságügy szakértői vélemény valamint al és felperes tanúinak egybehangzó vallomásai szerint, eredeti tulajdoni lapokkal igazolva egy a 70-es vekben történt földmérési hiba vagy téves bejegyzés miatt próbálunk harcolni az igazunkért. A történet a következő: Két család még az 1800-as évek végén, közös tulajdont szerzett, amit fele-fele arányban osztottak el. A terület kb. 8000 m2 tett ki ami természetesen egy helyrajzi számon volt bejegyezve. A hetvenes évek beli térképezés után, a területet használat szerint két helyrajzi számra osztották fel, aminek 4000-4000 m2-nek kellet volna lennie. Igenám de az alperes valhogyan (akkor még nem kellett bírósági végzés)a felperes már megosztott helyrajzi számára is rákerült fele-fele arányban. A földhivatal először rábólintott, hogy valóban ha elkezdünk számolni itt valami hiba csúszott be, ám ezt manapság már csak bírói ítélet alapján hozhatják rendbe.Elöször Miskolc, a bírói ítélet a Földhivatal nem követett el hibát(bukta ügyvédi díj +szakértői díj),Sátoraljaújhely, a bíró elutasítja a keresetet (bukta ügyvédi kölrség+ egyéb cafrang). Mire is jó akkor egy igazságügyi szakértői vélemény, ha aT. bíróság nem veszi figyelmbe, holott azért kérte mert ehhez Ő nem ért? Természetesen fellebezünk, de nem tudom van-e értelme? Erre keresem a választ Tisztelettel Koterle István |
Név: Koterle István | Dátum: 2009. március 17., Időpont: 15:43 |
| Tisztelt Nyári Hengrietta! A törvény szerint, ha valaki ingatlant szerez, azt be kell jegyeztetnie az ingatlannyilvántartásba. Ha ezt nem teszi meg, akkor a föld azé marad, akié eredetileg volt. Ha viszont az eredeti tulajdonos sem tudja papírral igazolni a tulajdonát, akkor vásárolni sem lehet tőle. Tulajdont vásárolni csak attól a tulajdonostól lehet, aki az adott területre be van jegyezve. A kérdésében azt írja, hogy a terület valamilyen módon - esetleg mint gazdátlan föld - az Államkincstár tulajdonába került, aki - mivel állami méretekben nem volt szüksége arra a "darabka" földre - feltehetően elárverezte. Jelen esetben tehát nincs jelentősége annak, hogy a szülei használták azt a földet. Egyrészt, mert 1998 óta elévült az ügy, másrészt az állami földterületet 1998-ban még egyáltalán nem lehetett elbirtokolni, mert akkor még törvényi tilalom volt rá. Aki megvette az Államkincstártól, az jogszerűen a bejegyzett tulajdonostól vette, tehát az most már az övé, feltehetően be is jegyeztette a tulajdonjogát. Ha valaki bármilyen ingatlant vásárol, 30 napon belül be kell jegyeztesse a földhivatalnál, mert az ingatlannak mindig az a tulajdonosa, aki az ingatlannyilvántartásba be van jegyezve, ez a közhiteles nyilvántartás. 1980-ban az lett volna a helyes eljárás, ha az akkori tulajdonos (eladó nagybátyja) ajándékozási szerződéssel átadja a földet az unokaöccsének, aki ezt bejegyezteti a földhivatalnál a maga nevére, majd tulajdonosként eladja a földjét a szüleinek, akik szintén bejegyeztetik azt. Üdvözlettel: Mészáros Tibor okl. földmérőmérnök, ingatlanrendező |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2008. december 2., Időpont: 13:53 |
| Tisztelt Fömi! Egy földterület elbirtoklásával kapcsolatban fordulok Önökhöz. A szüleim 1980-ban vásároltak egy lakást a településünk egyik végén és egy földet is a falu másik végén. Probléma ezzel csak annyi volt, hogy a földterületről a tulajdonosnak nem volt semmilyen papírja, mivel azt ő korábban a nagybátyjától kapta ajándékba. Tehát amikor a szüleim megvásárolták tőle a telket papír nem készült róla. Illetve készült volna, de mivel nem volt az eladó nevén, így nem tudták bejegyezni a szüleim nevére. Nem is volt semmi probléma az ügyből egészen 1998-ig. Mikor a szüleim kaptak a Magyar Államkincstártól egy levelet, mely szerint a telket elárverezték, mivel nem volt az ő nevükön. Fontos tudni, hogy a szüleim 1980-1998 között szakadatlanul 18 évig használták a területet. A kérdésem pedig az lenne, hogy milyen lehetőségeink vannak a terület visszaszerzésére? Köszönettel: Nyári Henrietta |
Név: Nyári Henrietta | Dátum: 2008. november 18., Időpont: 17:24 |
| Tisztelt Kovalikné! Egy telket akkor lehet megosztani, ha az önkormányzat engedélyt ad rá, a földhivatal nem avatkozik ilyen kérdésekbe. Az önkormányzat akkor enged(het)i meg, ha a kialakulandó két új telek megfelel az adott területre érvényes szabályozási (rendezési) tervnek, ennek hiányában az általános előírásoknak, amely területenként változhat. Ehhez a következőknek kell fennállnia: a telekszélesség, hogy a terület és a beépítési százalék elérje a minimális mértéket, és hogy az ikerháznak dupla tűzfala legyen. Az első lépés mindig az önkormányzat megkérdezése, egyetértés esetén elvi engedély kérése. Ha ez megvan, akkor jöhet a földmérő a telekalakítással, ha nem engedélyezik, akkor sokat nem lehet tenni, esetleg a környéken lehet keresni egy hasonló esetet, amelyre hívatkozni lehet. Ha a társtulajdonos nem írja alá, akkor nincs más út, mint a bíróság, ahol lehet kérni, hogy a társtulajdonos aláírását a bíróság ítélettel pótolja. A leírtak alapján azonban nem sok esélyt látok a megosztásra, mert elég kicsi a telek, de azért meg lehet próbálni. Üdvözlettel: Mészáros Tibor okl. földmérőmérnök, ingatlanrendező |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2008. szeptember 16., Időpont: 14:4 |
| Bocsánat a helyesirási hibákért,most látom de már allig látok olyan álmos vagyok!! |
Név: kovalikné nagy tünde | Dátum: 2008. szeptember 9., Időpont: 22:41 |
| ,,bocsánat valamit elnyomtam,,,tehát vettem egy ikker házat egy osztatlan közös telken,és most kezdeném a felujitást és nem akarja aláirni a hozzá járulási nyilatkozatot ,mert azt hiszi hogy atetőhöz is hozzá akarunk nyulni ,holott megmondtam neki és leis van irva ,,de akkor sem akarja aláirni ,ha ez az osztatlan közös tulajdon 748-nm-es nem kérhetnék egy uj helyrazi számo és ha igen hol kell kezdenem ,,KÖSZÖNÖM A VÁLASZT HA TUDJA VALAKI!!! KOVALIKNÉ |
Név: kovalikné nagy tünde | Dátum: 2008. szeptember 9., Időpont: 22:39 |
| Tisztelt fÓRUMOZÓK!! Segítség!!VETTEM EGY OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDONLÉVŐ |
Név: kovalikné nagy tünde | Dátum: 2008. szeptember 9., Időpont: 22:34 |
| Tisztelt Bozsó Márta! A földhivataloknál akkor kell fizetni, ha valami változtást kell regisztrálni a tulajdonlapon. Ha például a dátum változik, az is lehet ilyen ok. Üdvözlettel: Mészáros Tibor |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2008. március 25., Időpont: 8:50 |
| Tisztelt fórumozók! Lehet, hogy butát fogok kérdezni, de most járok itt először. Az új szabályok szerint már a földbérleti szerződés meghosszabbításakor is fizetni kell, nemcsak az új szerződés bejegyzésekor? |
Név: Bozsó Márta | Dátum: 2008. március 20., Időpont: 10:44 |
| Tisztelt Czakó János úr! A DAT speciális formátum, sajnos más országokban (a magyar földmérőkön kívül) nem használják, így az általánosan elterjedt térinformatikai programok nem tudják fogadni. Magyarországon fejlesztettek rá két programot, az ITR-t és a DATView-t, melyek elvileg oda-vissza tudják konvertálni a DAT-ot. A földhivatalok valóban DAT alapon dolgoznak (Budapesten viszont ezzel ellentétben TopoBase van), de valójában ITR ascii3 formátumot adnak ki. Ezt kizárólag az ITR3(4) tudja kezelni. (elvileg van ITR2.5 ascii kimenet is, de azzal azért vannak gondok, így ezt nem szeretik). A DATView-ból persze kérhet DAT adatcsereformátumot is, de erről lebeszélném, mert bonyolult vele bármit is kezdeni. Létezik ugyan olyan konvertáló program, amelyik a DAT-ot konvertálja DXF be(Mészáros Gergely) vagy MapInfo mif-mid-be (Mészáros Gergely), vagy ArcView alá (Iván Gyula), de ezeket 1995-97 környékén csinálták, sokkal előbb, mint ahogy a DATView megjelent volna. Ezek is működnek, de a minisztérium a DATView mellett döntött, ezért nem fejlődtek tovább. A DATDXF programmal pl simán be tudja olvasni AutoCAD alá a DAT formátumot, de ez nem elég, hiszen ha DAT formátumban kapta, akkor DAT-ban is kéne leadnia, vagy ITR ASCII3-ban, mert csak ezt tudja fogadni a DATView. Jelenleg ezért az ITR4 használata jelenti az egyedüli megoldást a problémára. Üdvözlettel: Mészáros Tibor |
Név: Király Tibor webmester | Dátum: 2008. március 11., Időpont: 12:34 |