Az Archívumban található űrfelvételek rövid ismertetése

A távérzékelés az a tudományág, amely a tárgyakra vagy a jelenségekre jellemző információk beszerzésével és megmérésével foglalkozik olyan rögzítő berendezések segítségével, amelyek nincsenek közvetlen (fizikai) kapcsolatban a vizsgált tárggyal vagy jelenséggel. (American Photogrammetric Association)

A távérzékelés végrehajtható minden olyan készülékkel, amely alkalmas a tárgyak és jelenségek tulajdonságait közvetítő elektromágneses sugárzás, akusztikus energia vagy az erőterek energiájának rögzítésére. Az alkalmazott eszközök lehetnek fényképezőgépek, lézer és rádiófrekvencia felfogó rendszerek, szeizmográfok, graviméterek, magnetométerek stb.

A távérzékelés, mint információnyerési módszer, nem új, hiszen a hagyományos fényképezés is alkalmazható tudományos feladatok megoldására; a légifényképezés pedig több mint száz éves múltra tekint vissza. Az első légifelvételt léggömbről készítették 1839-ben Franciaországban.

Az első világháborúban már rendszeresen készítettek légifelvételeket harci cselekmények megfigyelése céljából. Az így kifejlesztett eljárást a későbbiekben egyre tökéletesebb formában különböző polgári (de elsősorban térképezésre) célokra is felhasználták.

1961 az űrkorszak kezdete (Jurij Gagarin repülése). Alig telik el tíz év és 1972-től az első erőforrás kutatási műhold, az ERTS-1 üzemszerűen továbbít képeket a Föld felszínéről. Azóta számtalan műhold pásztázza bolygónk felszínét. A műholdak egy része folyamatosan, másik része a Földről irányítottan (programozás szerint) különböző geometriai felbontásban, különböző spektrális sávokban készíti felvételeit.

A távérzékelés olyan információgyűjtési eljárás, amelynek során az elektromágneses hullámok közvetítésével egységes adatrendszert kapunk a földfelszínről. Az érzékelő műszerek a tárgyakról visszavert, vagy azok által kibocsátott (saját) sugárzást rögzítik. A megfigyelt objektumok a földfelszínen kívül lehetnek a légkörben, a vizekben, vagy a talaj megfigyelhető rétegeiben. A felvételezés rendszerint több elektromágneses hullámsávban egyidejűleg történik. A többsávos légi- és űrfelvételek nagyon gyakran használt távérzékelési adatok.

A műholdas távérzékelés napjainkban elfogadott eszköz a városrendezési, környezetvédelmi, mezőgazdasági, földtani, stb. kutatásokban és gyakorlati alkalmazásokban.

A távérzékelés fogalmába nemcsak az adatgyűjtést, hanem az adatok kiértékelését, feldolgozását is beleértjük. A kiértékelési eljárások (vizuális vagy automatikus) legtöbbször a többsávos, több időpontú felvételek spektrális elemzésén alapulnak. Az adatok feldolgozása alapvetően két részre osztható: az előfeldolgozás célja a kép vizuális vagy digitális kiértékelésének előkészítése. Ebbe a folyamatba tartoznak a geometriai képátalakítások (transzformáció), a légkör okozta torzulások figyelembevétele, az interpretációt segítő, pl. sávok közötti műveletek. Az adatok feldolgozásának tényleges folyamata a képelemzés, melynek során a vizsgált kép specifikus tulajdonságainak megállapításával tematikus információk kinyerését végezzük.

A nem megújuló természeti erőforrások felmérésénél, térképezésénél (geológiai alkalmazások), de különös tekintettel a megújuló természeti erőforrások állapotának felmérésében, állapotváltozásaik nyomon követésében különös szerepet játszik a távérzékelés. Gyakorlati értéke és alkalmazása folyamatosan nő az egyre pontosabban kiépített újabb műholdak fellövésével. Minél több műhold pásztázza Földgolyónkat, annál több naprakész információhoz juthatunk hozzá. Az egyre növekvő számú, űrben keringő, egymástól eltérő jellemzőjű (képméret, spektrális felbontás, visszatérési gyakoriság) műholdak a feladat céljának megfelelő legjobb képkiválasztást teszik lehetővé.

Az előző oldal pontjai alatt néhány műhold fellövésének rövid történetét, különböző szenzorainak leírását, technikai jellemzőit ismertetjük. A mellékelt képek tiff formátumban mutatjuk be Magyarország ÉK-i területét: a képeken a Bükk fennsík, a Borsodi-Mezőség, a Tisza és Tisza-tó, a települések közül pedig Miskolc déli része, Eger és Bélapátfalva látható.

Az oldal felelőse:  Török Cecília